April 2011 Archive

Kibukkantak a fenti második fogacskák. Nemsokára sokfogú lesz ez a manócska.

Ma egész nap kint voltunk, játszótereztünk jóga után, majd a Balázzsal is. Teo annyira örül mindennek amit Balázs csinál, bűvölik egymást, Teo hatalmasakat kacarászik rajta.

Tegnap egy babamama-klubos barátnénknél voltunk Aszódon, igy Teo életében először vonatozott, nagyon élvezte. Aranyos gyermek egyébként, általában igen rendesen viselkedik. Szépen üldögélt a vonatülésben, eszegette az elemózsiáját és mutogatott mindenre, hiszen minden nagyon érdekes és beszélgessünk róla (:

A vendégségben nagyon jól érezte magát, volt egy vendégkutyus akinek nagyon örült, néztünk tyúkokat, kakast, egy tologatós játékra támaszkodva rohangászott a kertben, hintázott, sőt, a vendéglátónk apukájával simán elment játszani ami nála nagy szó, nagyon lelazult (:

Hétvégén apuéknál pedig megtette élete első lépéseit, apukámnál volt a cipője amit imád rágcsálni, és nem érte el a kezével a székbe kapaszkodva, igy gondolt egyet, elengedte, és szépen odalépegetett apuhoz. Utána persze én hiába hivogattam, nyafogva követelte, hogy nyújtsam közelebb a kezem, de másnap mikor épp nem tudtam rá figyelni mert próbáltam öltözködni, egyszercsak megelégelte, hogy nem megyek vele arrébb, elengedte a kezem, és odalépegetett az asztalhoz (a telefonomért nyilván). Szóval, ha akar, akkor tud járni (:

Ma pedig kiderült, hogy örökölte a rendmániámat, az én kezemet fogva a felmosoronggyal járt fel s alá a konyhában, majd apukájával tett meg kb. 50 kört seprűvel a kezében.

Túl vagyunk egy három napos lázon, pöttyöstül, de manócska még nincs a helyzet magaslatán. Az utóbbi napokban eszméletlen hisztis, kézben és cicin szeretne lenni egész nap. Van egy új vigyora és egy nagyon szenvedő arca is.

Most értünk el oda, hogy mindent szeretne enni amit mi. Mindenképp, különben szörnyű sorsú gyereknek érzi magát és nagyon tud szenvedni. Megkóstolta a tejfölt, a zsemlét (gőzgombócot ettünk, és ez volt a gyerekbarát változat), evett már házilekváros croissant-t. Tegnap a tesója csinált neki vegán brownie-t karobporral, majszolja lelkesen.

Néha, ha elfelejtkezik magáról tesz 1-1 lépést egyedül, de amúgy egy óvatos duhaj, ha egyedül közlekedik a bútorok, falak mentén, mindig gondosan végigtapogatja a következő kapaszkodási pontot, biztos, ami biztos. És most jött rá, hogy mászni is lehet, bár még többnyire kúszik, de pl. a küszöbnél mindig négykézlábra áll. Viszont ma először nem kúszva jött utánam a wc-re, hanem felállt és végigkapaszkodott a fal mentén, majd kinyitotta az ajtót és bevigyorgott (: hát eléggé egy cukimanó.