Az ajándékát tegnap este fejeztem be, a fiúk pedig kidekoráltak a konyhát mindenféle csillogó-villogóval, ennek nagyon örült reggel, nagy “o-o-o” felkiáltásokkal mutogatott. A kölestortájából még nem evett mert már nagyon fáradt volt, de a póréhagymás-cukkinis krémleves nagyon izlett neki (:

Szóval nagyfiú lett. Imádja a kutyákat, nagy mutogatást rendez a villamosokra és buszokra. Pár napja imád kimenni a gangra, és lépcsőzünk a hátsó lépcsőházban. Négy fogacskája jön most egyszerre. Mostanában, ha apu hazajön, felkéredzkedik, és odbújik hozzá. Balázs trenirozta most hétvégén, igy egyre többet járkál, most már nem csak akkor ha nagyon szeretne valamit de mi nem segitünk neki, hanem egyre inkább érzi, hogy ez mekkora szabadságot ad neki – nagyon édesen lépeget, látni rajta, ahogy ráérez az izére (:

A játszótéren a kedvenc elfoglaltsága, hogy a kaput nyitogatja, vigyorogva kinyitja, elsétál vele amig nyilik, aztát átmegy a másik oldalára és visszasétál vele. Ennél jobb dolog a világon nincs.

Emlékszem mikor még kézbebaba Teocskával nézegettem az anyukákat akiknek a gyerekük már lépegetett, ahogy kézenfogva mentek a tipegő babájukkal, meg a babakocsit toló babákat – sokszor eszembe jut mostanában, hogy most már énis ilyen anyuka lettem (:

Ma egész nap kint voltunk, játszótereztünk jóga után, majd a Balázzsal is. Teo annyira örül mindennek amit Balázs csinál, bűvölik egymást, Teo hatalmasakat kacarászik rajta.

A vendégségben nagyon jól érezte magát, volt egy vendégkutyus akinek nagyon örült, néztünk tyúkokat, kakast, egy tologatós játékra támaszkodva rohangászott a kertben, hintázott, sőt, a vendéglátónk apukájával simán elment játszani ami nála nagy szó, nagyon lelazult (:

Hétvégén apuéknál pedig megtette élete első lépéseit, apukámnál volt a cipője amit imád rágcsálni, és nem érte el a kezével a székbe kapaszkodva, igy gondolt egyet, elengedte, és szépen odalépegetett apuhoz. Utána persze én hiába hivogattam, nyafogva követelte, hogy nyújtsam közelebb a kezem, de másnap mikor épp nem tudtam rá figyelni mert próbáltam öltözködni, egyszercsak megelégelte, hogy nem megyek vele arrébb, elengedte a kezem, és odalépegetett az asztalhoz (a telefonomért nyilván). Szóval, ha akar, akkor tud járni (:

Ma pedig kiderült, hogy örökölte a rendmániámat, az én kezemet fogva a felmosoronggyal járt fel s alá a konyhában, majd apukájával tett meg kb. 50 kört seprűvel a kezében.

Most értünk el oda, hogy mindent szeretne enni amit mi. Mindenképp, különben szörnyű sorsú gyereknek érzi magát és nagyon tud szenvedni. Megkóstolta a tejfölt, a zsemlét (gőzgombócot ettünk, és ez volt a gyerekbarát változat), evett már házilekváros croissant-t. Tegnap a tesója csinált neki vegán brownie-t karobporral, majszolja lelkesen.

Néha, ha elfelejtkezik magáról tesz 1-1 lépést egyedül, de amúgy egy óvatos duhaj, ha egyedül közlekedik a bútorok, falak mentén, mindig gondosan végigtapogatja a következő kapaszkodási pontot, biztos, ami biztos. És most jött rá, hogy mászni is lehet, bár még többnyire kúszik, de pl. a küszöbnél mindig négykézlábra áll. Viszont ma először nem kúszva jött utánam a wc-re, hanem felállt és végigkapaszkodott a fal mentén, majd kinyitotta az ajtót és bevigyorgott (: hát eléggé egy cukimanó.

Ja és egy haspók. Elkezdett pépeset is enni, úgyhogy reggelire zabkását eszünk gyümivel, mazsolával, ebédre mindenféle párolt zöldséget meg gyümit, sőt, ma Melinda barátnőmék hoztak húslevest csigatésztával, és két (baba)tányérral evett belőle.

Alvás téren is egyre kiegyensúlyozottabb, és ha ki is tudok jönni a szobából mig alszik, az egyenesen hawaii. És amikor felébred olyan jó újra viszontlátni és megpuszilgatni (:

Tegnap pedig apukája levágta a haját, erről mindjárt teszek is fel fotót (:

10 hónapos. Hihetetlen egy kissrác. És olyan gyorsan változik, hogy mire leirnám, hogy valami igy vagy úgy van, már amúgy van. Egyik nap még egyfolytában rajtam lóg és semmit sem tudok csinálni mert egy percre sem lehet egyedül hagyni, másnap már azt veszem észre, hogy percek óta játszik bent a szobában amig én teszek-veszek a konyhában, és, hogy segit a teregetésben. Már mindenhova felkapaszkodik, és elindul felfedezőútra, mindent pakol, a kedvencei a fiókok és az (szekrény)ajtók.

Már megvannak a saját heppjei is, pl. amikor megkapaszkodik a kezembe, akkor nem csakúgy hűbelebalázs módjára bármelyik ujjamat fogja meg, hanem gondosan beigazitja a hüvelykujjamat és csak utána kapaszkodik bele.

Mai előadása: mialatt szopizott, én egy rozsos zsemlét majszolgattam. Teo egyszercsak lecsatlakozott, kivette a kezemből a zsemlét, és rávetette magát.

Majdnem 10 hónapos. 6 hónaposan felült, kúszott, mászott. 8 hónaposan bújt ki az első foga, a bal alsó, majd rögtön előbukkant a jobb alsó is – karácsonyra. 7,5 hónaposan pedig előbukkantak a felső kis fogacskái is.
8,5 hónaposan először csak állni akart (már az üléssel ellentétben), aztán pedig lépkedni. Annyira tetszett neki, és annyira közlekedni akar, hogy nagyon gyorsan elkezdett úgy járni, hogy az egyik kezét fogjuk (a négykézláb mászást teljesen kihagyta, ha egyedül kell valahova eljutnia, kúszik, mint egy kiskatona). Pár hete elkezdett mutogatni tárgyakra, és megmutatkozott a humorérzéke is, már direkt huncutkodik néha. Pár napja egyre többet próbálkozik önállóan felfedezni a világot, felhúzza magát bútorokra, átkapaszkodik két bútor között, pakolgat. Néha elfelejtkezik magáról, és mindkét kezével elengedi a fogódzkodót – ma legalább 10 másodpercig állt egyedül. A tegnap szenzációja pedig az volt, hogy a Montessori toronyra rárakta a karikát meg levette – elleste tőlem. Alig hittem a szememnek.

Imádnivaló egy srác: sokat mosolyog, folyton kommunikál, már egyértelműen tudja jelezni, hogy mit szeretne, mi tetszik neki, mi nem, érdeklődik a világ iránt, ha más gyerekekkel vagyunk figyeli, simogatja őket. Pár hete, ha olyan ember jön hozzánk akit jól ismer (apukája, nagymamája, bátyja) kikúszik/karját előrenyújtva kimegy eléjük az előszobába és felkéredzkedik hozzájuk.

Hogy azért picit gasztro is legyen: kedvence a banán, a mandarin, és a kölesgolyó. A pépes dolgokat nemigen kultiválja, a párolt zöldség/gyümölcsöt is csak módjával, inkább a szilárd falatokat kedveli amiket elé teszek és ő önállóan megeszegeti. Igy sokféle kenyeret/süteményt sütök neki: banánkenyér, muffin, kekszek. Ezekről hamarosan bővebben!